Az elhallgattatás és a bensővé vált elhallgatás a 20. század egyik legmeghatározóbb közös társadalmi tapasztalata.
A Magyarországi Evangélikus Egyház kezébe vette múltja tisztázását, amely azonban csak az érintettek megszólaltatása és megszólalása útján lehetséges. Habilitációs dolgozatával Joób Máté lelkész, lelkigondozó a beszervezett ügynökök családtagjai felé fordítja a figyelmet. A felmenőik ügynöktevékenysége révén közvetetten érintetté vált gyermekek és unokák megküzdési módszerei, a feldolgozás lélektani mintázata végső soron a jövő szempontjából levonható következtetések miatt tanulságos.
„Adam Michnik lengyel történész, újságíró szállóigévé vált mondata, mely szerint »a kommunizmusban a legrosszabb az, ami utána következik«, talán túlzottan is megkérdőjelezi az 1989–90-es rendszerváltozás nyomán beköszöntött szabadság felszabadító erejét, ugyanakkor jelzi, hogy a kommunista rendszernek milyen hosszú az árnyéka. Az evangélikus tényfeltáró munka során eddig minden tanulmány igyekezett az esendő embert bemutatni, aki – bármit is tett – végül maga is a rendszer áldozata. Egyházunk viszonylag kis közösség, a hittestvéri kapcsolatokat átszövi a családi, rokoni kapcsolatok hálózata. Fontos, hogy generációkon átívelően figyeljünk egymásra, átérezzük egymás helyzetét – örömeinkben, de a múlt terhének elviselésében is. Ebben segít nekünk Joób Máté kiváló kötete.”
Prőhle Gergelya Magyarországi Evangélikus Egyházországos felügyelője
