Nyomtatott lapszám.
El tud képzelni egy griffet, amint karmaiban medvét tartva repül az égen, miközben a hátán ülő férfi egy hatalmas, falevelekkel borított ágat tart, amelyen egy madár ül? Valószínűleg sosem látott még ilyet, mégis el tudja képzelni. Ahogy Bosch is elképzelte, és festménye apró részletévé – pusztán a részletévé – tette a kompozíciót. Amikor becsukjuk a szemünket, az is láthatóvá válik, ami egyébként nincs jelen: valami a múltból vagy az eljövendőből vagy csak a térbeli messzeségből. Ha becsukjuk a szemünket, minden elérhetővé válik, amit fel tudunk idézni az emlékezetünkben, vagy amit el tudunk képzelni akár egy szín, egy illat vagy egy érzés segítségével.
E lapszámunkban arra kértük szerzőinket, hogy a képzelőerő, a fantázia szerepéről írjanak, s nem meglepő módon éppen a látás és a láttatás köti össze az írásokat a leginkább, miközben megmutatják: szükségünk van a képzelőerőre, amely fejleszthető is tapasztalatok és akár a Szentírás igéi által.
