Nyomtatott lapszám
LEGYEN ÜNNEP!
Sokszor idézik Márai Sándor Füves könyvének ezeket a sorait: „Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. […] legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.” Van, amikor egyértelmű, máskor kétséges, hogy sikerül-e megkülönböztetnünk a naptár és az egyházi kalendárium piros betűs napjait a köznapoktól. A külső kellékek, a rituálék segítik a belső átélést, ugyanakkor „jótékonyan” el is fedhetik, amikor ez utóbbi nem történik meg. Az azonban biztos: tudatos készülődés nélkül jóval nehezebb megérkezni az ünnephez…
…amely pedig olykor szembenézésre késztet. Utólag könnyű helyesen megítélni egy-egy esemény súlyát, jelentőségét, kortársként ez sokkal nehezebb. Koren Emil lelkész nem a sűrűjéből, hanem „kőbányai távolságból” figyelte az 1956. októberi történéseket. Lapunkban Mirák Katalin történész magyarázó sorainak kíséretében közlünk részletet az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött kéziratos memoárjából.
Az ünnepnek gyakori kísérője az ajándék. A címlapunkon látható makettet, a wittenbergi vártemplom precíz és látványos kicsinyített mását Nagyváradi Krisztián készítette a soproni evangélikusok számára, mintegy viszonzásképpen mindazért a jóért, amit eddig a gyülekezettől kapott. Riportunkból az is kiderül, miképpen töltik meg tartalommal a reformáció emléknapját a hűség városában.
Sok minden motiválhat bennünket egy-egy tettre. Hogy az miképpen válhat valóban jócselekedetté? Ehhez Népszerű teológia rovatunkban maga Luther Márton ad iránymutatást. Nem árulunk egy nagy titkot: a hit a kulcsa ennek is! „…minden gondolat, szó és cselekedet, amely hitből fakad, Istent szolgálja.”
Az ünnepünk is akkor lesz valódi, ha őt tesszük meg a középpontjává.
