Nyomtatott lapszám
„Megfigyeltem, rendre úgy reagálok egy-egy felvetésre, hogy majd megbeszéljük, jó lesz, el fogjuk intézni, és így sorjáznak a jövőbe mutató szavak. Mások nosztalgikusan gondolnak vissza a »régi szép időkre«, és mindent az emlékeikkel vetnek össze…” – köszöntöttem az olvasókat néhány hete, amikor egyházunk internetes hírportáljának aktuális hírlevelét szerkesztettem.
Ez idéződött fel bennem, amikor átolvastam, milyen cikkeket kínálunk magazinunk legfrissebb számában. Kertész Botond történész arról ír, hogy az 1848. március 15-i forradalom után felálló első felelős magyar kormány miről tárgyalt alakuló ülésének első napirendi pontjaként. De nemcsak visszatekintünk, hanem előre is nézünk.
Zászkaliczky Zsuzsanna, az Evangélikus Országos Gyűjtemény igazgatóhelyettese szempontokat villant fel arról, hogy a vizualitás korában miért lehetnek szomorú következményei annak, hogy a művészettörténet tantárgyat kivezetik a közoktatás rendszeréből. Galambos Ádám kollégánk Péteriben járt, és riportjában azt mutatja be, milyen munka folyik a gyülekezetben azért, hogy a fiatal generációk is otthont találjanak az egyházban. Címlapunkra kerülő fókusztémánk pedig ezúttal azt a témát járja körül, milyen sors vár azokra a templomokra, amelyekben egykor akár százak gyűltek össze az ige hallgatására, de ma már nem töltik be ezt a funkciót.
A már említett hírlevélben úgy zártam soraimat: „Fontos a múlt, érdeklődésünk homlokterében ott áll a jövő – de mi a helyzet a jelennel? Megcselekedjük-e, amit most megkövetel a lelkiismeretünk? Érdeklődünk-e most szeretteink felől? Keressük-e most Isten országát? […] arra biztatunk mindenkit, legelőször is kapcsolódjunk ahhoz, aki így jelenti ki magát előttünk: „Én vagyok […] az élet…” (Jn 11,25)
