Vilja és Aleksi kezdettol fogva nagy családra vágytak – nemcsak a minél bőségesebb gyermekáldást szorgalmazó, konzervatív vallási közösségük elvárásai miatt, hanem egymás iránti szerelmükből fakadóan is. Kilenc évvel és négy gyermekkel később azonban házasságuk és hitük komoly próbatétel elé kerül. Az asszony teste és lelke csatatérré válik: háborúra lép benne az egész életét formáló hit, a közösségnek való megfelelés vágya, a férje és gyermekei iránti szeretete és az anyaság terhei okozta kétségbeejtő kimerültség.
Pauliina Rauhala (1977) a finnországi Ouluban él. Első regénye, a Mennyei ének 2013-as megjelenése után hazájában elnyerte Az Év Keresztény Könyve díjat, a Finn Könyvkereskedők Egyesületének elismerését, valamint a finn könyves bloggerek által adományozott díjat is. A kötet sikere tette lehetővé, hogy tanári állását elhagyva teljes idejét az írásnak szentelje. Második regénye, a Synninkantajat (Vétekhordozók, 2018) a neves Finlandia-díj jelöltjei közé is bekerült.
Pauliina Rauhala kortárs finn szerző műveiben különös figyelmet szentel annak, hogy milyen hatást gyakorol az egyén és a társadalom életére az északi protestantizmus szigorúan puritán irányzata, a laestadiánus mozgalom. Első regénye érzékenyen, költői erővel beszél a hitben gyökerező örömről és életerőről, a szigorú vallásos nevelés árnyoldalairól, a gyerekvállalás erkölcsi kérdéseiről és az anyaságot övező mítoszokról és elvárásokról.
Pauliina Rauhala kortárs finn szerző regénye egy házaspár történetét meséli el, akik a skandináv országokban napjainkban is jelentős tagságot számláló konzervatív vallási közösséghez, a laestadiánusokhoz tartoznak. A közösség által vallott, elvárásokká merevedő puritán értékek, illetve a gyerekvállalás mindenek feletti jelentősége a családot a krízis szélére sodorja.
Elvárásokká merevedő puritán értékek, a gyerekvállalás mindenek feletti jelentősége egy családot a krízis szélére sodor. Ezekről a zárt vallási közösség által vallott elvekről olvashatunk a Mennyei énekben. Pauliina Rauhala kortárs finn szerző regénye egy házaspár történetét meséli el, akik a skandináv országokban napjainkban is jelentős tagságot számláló konzervatív vallási közösséghez, a laestadiánusokhoz tartoznak.
Ez a sokszólamú regény az anya, az apa és a gyerekek szemszögéből is megmutatja azt a küzdelmet, amelyet a hitükért, a közösséghez tartozásukért, a személyes autonómiájukért és végső soron egymásért meg kell vívniuk.
A fájdalmasan szép regényről, anyaságról, házastársi szeretetről és a merev vallási keretekről beszélgetett a Kötőszó-podcast legújabb adásában Székács Judit, a Luther Kiadó könyvrészlegvezetője Laborczi Dóra evangélikus teológussal és Balicza Klárával, a kötet fordítójával.
