Csepregben nyomtattatott Farkas Imre által, maga költségén, 1643. esztendőben
Zvonarics Mihály 1643-ban megjelent úrvacsorai traktátusát a dunántúli evangélikus szuperintendens halála (1625) után veje, Lethenyei István csepregi lelkész jelentette meg. A kis kötet egyetlen példányban maradt fennt. Szövege őrzi a 17. század eleji dunántúli úrvacsorai viták emlékét. Nyelvi archaizmusa és a ma nem divatos felekezeti polemika ellenére is változatlanul aktuális teológiai problémákat tárgyal. Zvonarics az úrvacsora titkát fiktív vitahelyzetet teremtve, kérdés-felelet formában a mai olvasók számára is élvezetesen és érthetően magyarázza el.
A Luther Kiadó gondozásában, az Evangélikus Országos Gyűjtemény közreműködésével készült el Zvonarics Mihály Az Úr vacsorája üdvösséges tudományának útába való rövid bemutatás című írásának hasonmás kiadása. Szerzője 450 évvel ezelőtt, 1570 körül született, majd 1620 és 1625 között a dunántúli egyházkerület püspöke volt. Művét, mely az úrvacsora szentségével kapcsolatos felekezeti viták idején íródott, csak halála után, 1643-ban adták ki Csepregen. Zvonarics Mihály egyházvezetői működéséről, a könyv születésének körülményeiről, tartalmáról és az új kiadás kihívásairól Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész kérdezte H. Hubert Gabriellát, az Evangélikus Országos Gyűjtemény vezetőjét, a kötet szerkesztőjét, valamint Szemerei Jánost, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökét, Zvonarics püspök egyik egyenes ági leszármazottját.
