Egy katolikus papból lett református lelkipásztor feleségének vallomása
A hívő ember nem öncélúan sztorizgat, hanem élete minden eseményében Istent keresi, és bizonyságot tesz. Ki lenne oly ostoba, hogy csak úgy feltár életéből ily mélységeket – belekalkulálva, hogy sokan megszólhatják –, hacsak nem azért, hogy Isten nagysága domborodjék ki, valamint az, hogy Ő az egyeneset megáldja, tévedéseinket – bűnvallás után – megbocsátja? Micsoda gazdagság: az ige szerint egyenesbe hozni az életünket, és micsoda gazdagság bajokban, örömökben is az Úrral maradni! Soraim bátorítás, remény lehet mindazoknak, akik azt gondolják, hogy a nehézségekből, a kilátástalanságból nincs kiút. Örömökben gazdag és egyben megpróbáltatásokkal teli életutunkon keresztül szeretném elmondani, hogy nagyobb Ő!
Az Értékmozaik egy szemléletmód, amely hozzásegít ahhoz, hogy teljes életet élhessünk: ne sebeinkre, hanem kincseinkre nézzünk! Ez a látásmód segít a rosszból a legjobbat kihozni, a nehézben meglátni a lehetőséget. Nekünk kell döntenünk. Lehet a múlt sebeire, szemeteire nézve a mi saját, egyoldalú igazunkban, állandó békétlenségben, belső stresszben élni, s ebből összerakni a folytonosan elégedetlenkedő, sértődött, lázadó életet, egy hatalmas szemétdombot, vagy lehet hálával tekinteni az értékes darabokra, s ezekből a mozaikokból egy töredezett, de értékes egésszé lenni.